2011. november 23., szerda

anyu menjünk haza!!!

Máté ezzel ébredt. Nem mondom, eléggé összekavarta bennem az elmúlt hónapok kemény lelki tusái, és önmegmagyarazásai által megszerzett nyugalmamat. Most akkor mi van? Tegnap este még egy barátomnak ecseteltem skájpon, hogy egyre jobban érzem itt magam, nem nagyon vágyom haza, és az otthon felépített élettér itt is pótolható, de legalábbis a mérleg másik oldala, ahol a hazamenetel kérdése áll, erősen gyengülni látszik, főleg az itteni létbizonyosság, és jobb kilátások ellenében... ezek szerint mégsem. A Szentendrén töltött harmincvalahány évet nem lehet ilyen egyszerűen elfelejteni... persze nem is kell, csak megkönnyítené a dolgomat.

Szóval most nem tudom mi van. Persze haza nem megyünk... nem lenne sem ésszerű, sem megalapozott lépés. A gyerekek jó helyen vannak, egy-két  idegen nyelv elsajátítása mindenképpen csak előnyükre szolgálhat, a világlátásuk is nyitottabb lesz, a későbbiekben is több lehetőség állhat előttük. Az sem baj, ha mi is szerzünk néhány barátot, ismerőst, munkakapcsolatot. Petivel beszélgettünk erről minap... otthon jó volt. A megélhetésen kívül semmi gondunk sem volt... na de az azért elég gáz, hogy az volt... és persze mi lenne most? Hogyan boldogulnánk, ha az apeh csak szívná tovább a vérünket, adósságok nyomnának agyon? A közhangulatről nem is beszélve.
Egy szó, mint száz, jó helyen vagyunk... a lakáskérdés meg csak megoldódik valahogy...

Ja, és a mosógép isteni!!!! Százezerszer könnyebb lett a dolgom! Az 5 emelet, a mindennapi feljövetellel kapcsolatos küzdelmek viszont maradtak... remélem hamar kinőjük ezt is. Mire találunk másik lakást, már szinte nem is fog kelleni :D Persze ez csak vicc volt :D

A munka terén is vannak változások... hazai gyártónak közvetítek, kvázi szakmai tolmácsolás, kapcsolattartás, felügyelet :)
Varrok is... bohócdoktor-alapítványnak... eddig egyszer varrtam belső zsebeket, de holnaptól elvileg lesz már dekorációs varrás is. Ez egy elég jó kezdet :)
Egyébiránt a saját kreálmányaimmal is kereskedek... bevittem egy boltba mindet, amit az utóbbi időben készítettem... kíváncsi vagyok, eladtak-e már belőle valamit. Elvileg a karácsony előtti időszakban mindent megvesznek a népek... ha egy sem megy el az én dolgaimból, csak azt jelentheti, hogy nem jók... vagy nem jó helyen vannak. Na de ez ki fog derülni... remélem nem kell elkeserednem :)


4 megjegyzés:

  1. Külföldön élni sosem egyszerű döntés; egyedül sem az, hát még családdal, gyerekekkel. A hazaköltözésről dönteni meg persze annál nehezebb, minél több időt voltál kint. De azért fel a fejjel! :-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Dávid! Azóta sokminden történt, pillanatnyi megingás volt :D
    Sőt azóta olvastam otthoni híreket, így egyetlen porcikám sem kívánkozik haza... per pillanat :(

    VálaszTörlés
  3. Szia Anna! Most találtam a blogodra, mindig megörülök, ha Vaud kantonban élő magyarokra bukkanok, ami ugye nem túl gyakori... mi is itt élünk ugyanis, csak kicsit közelebb Genfhez. Ha van kedved kukkants be a blogomra: www.minimanoval.blogspot.com
    Üdv, Ildi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó! Megnézegettem a blogodat, osztozom a kétségeidben :D
      Majd próbálok még jobban elmélyülni benne :)
      Köszi, hogy írtál! Tartsuk a kapcsolatot!
      Szép napokat! Anna

      Törlés