Hosszas készülődés, jó adag hisztit követően végre elindultunk (hajnali 11-kor) sétálni, felfedezni a környék eddig ismeretlen részeit. Találtunk lakótelepet, csatornaparti kicsi kőszínházat, söt, szemetet is... eldobálva. Máté imádja a színpadot... ha meglát egyet, rögtön előad vmit... táncol, énekel, vagy csak hölgyeimésuraim-ozik... én meg tapsolok lelkesen.
Hazafelé boltban jártunk, ahol is engedtem a napok óta tartó könyörgésnek: vettem nyalókát... hazáig lelkesen szopogatták, majd amikor meglátták a banánt a kezemben, ki lehetett dobni a nyalókát a kukába. Örültem milyen okos gyerekeim vannak, és milyen okos voltam, hogy hagytam, maguk tapasztalják meg milyen vacak is a cukor. Mindaddig, amíg elő nem került valahonnan egy falat maradék csoki...
A nap tanulsága: a legjobb a lukas csokoládé, kerek csokoládé, szögletes csokoládé, mogyorós csokoládé, tejes csokoládé, keserű csokoládé...
Ez szuper!Én is hasonlóképpen voltam Pannival!Egyszer kapott a szomszéd nénitől egy nagyonműzöld és műrózsaszín epres nyalókának nevezett valamit,
VálaszTörlésnagy élvezettel kibontotta,majd belenyalt és közölte,"Anya,ez rossz"
én meg baromi büszke voltam:D
Hát... Marci imádja a chupachup epres nyalókát... és én is. Ehet, de utána fogat kell mosnia. Meg is teszi, mikor nagy néha veszek egyet... kettőt, mert magamnak is :)
VálaszTörlés