Kicsit tudathasadásos állapot ez: otthonról jöttünk haza... most akkor hol itthon? vagy hova haza? itthonról otthonba... vagy az megint más? otthonról haza... ja és közben voltunk még otthon Szentgotthárdon is... jó kis kalamajka. :D
Július végén tértünk vissza. A tervek szerint szombat este 6-kor indultunk Szentgotthárdról, és hajnal 4 körül érkeztünk Vevey-be... ehhez képest majdnem 8 lett, mire elindultunk. Máté szinte azonnal elaludt, Kinga viszont nem tudott a takonytól... ő felváltva nézte a kis dvd-t, és visított valami miatt. Fárasztó út volt, úgyhogy éjfél körül úgy döntöttünk, megállunk Münchenben a "szokott" helyünkön, aludni. Igen jó döntésnek bizonyult... a dupla ágyon 4-en is szuperül aludtunk. Az újra felbukkanó arcüreggyulladásom ugyan kicsit beárnyékolta a pihenést, és a kiváló reggelit, de így is jó volt. Reggel indultunk tovább. Nem siettünk... útközben megint Mekiben ebédeltünk, de már azt sem eszik a gyerekek... jöhet megint a házikoszt!
Na de a lényeg: délután 3 körül érkeztünk a ház elé... a gyerekek örömujjongásai közepette fordultunk be a parkolóba. A lakásba lépve rohantak a játékaikhoz :D
Másfél hónapig mások laktak nálunk... kicsit izgultam mit találok. Első pillantásra minden várakozásomat felülmúló rend fogadott... csak első látásra :(
A konyhának én estem neki, a fürdőszobának Peti... végigsikáltuk, hogy be merjük engedni a gyerekeket is... Azóta pakolászunk... még mindig van mit :D
Vasárnap érkeztünk, így Peti fel volt készülve a legrosszabbra: hétfő reggel irány a munka! És itt jött a meglepetés! Hétfő, augusztus 1. volt... munkaszüneti nap (a svájci államszövetség megalapításának ünnepe)... a tóparton mindenhol tűzijáték volt...
Az egész napot a tóparton töltöttük... a gyerekek a szökőkútban fürödtek, a játszótéren rohangáltak. Délutáni alvásra hazajöttünk, Kingussal aludtunk 1-2 órát, amíg a fiúk játszótereztek. Délután ismét tópart, játszótér, fürdőzés, majd haza... vacsi után indultunk vissza megtekinteni a parádét...csak ültünk a parton a tömegben, és vártunk, vártunk, vártunk... Máté haza akart már menni, majd fél 11 előtt pár perccel elaludt... a tűzijáték 10:30-kor kezdődött... nagyon szép volt, de igazából semmi extra... Sajnos Andiékkal sem tudtunk találkozni, pedig jó lett volna :(
Tegnap szokásos mosónap... jó kis izomláz az eredmény :D
Ami viszont beárnyékolta hazaérkezésünket: kaptam egy levelet a francia nyelvtanfolyam szervezőitől... franciául... ez vajon az első teszt? :D... na de a lényeg, hogy a nagyszámú jelentkező miatt nem tudnak nekem helyet biztosítani az idén kezdődő nyelvtanfolyamon. Vegyem fel velük a kapcsolatot, hogy szólhassanak, ha lesz üresedés. A dühítő a dologban az, hogy amikor jelentkeztem, biztosra mondták, így lemondtam az ovit Kingának, hiszen jön velem tanulni... na tessék... nem tartom tisztességesnek az eljárást, és nem is értem. Mennyiben vagyok én kevésbé elfogadható tanuló, mint bárki más? És miért franciául írnak levelet egy leendő diáknak??? Hol itt a ráció? Svájc, mi? :DDD
A lakáskeresés is elég furán alakul. A harmadikra egy Gomez költözött... lassan csupa portugál lakik itt... vajon ez alapfeltétel? A mi jelentkezésünket miért nem fogadták el? Na mindegy. Egy ismerősünkkel találkoztunk a tóparton, akik most költöztek végre egy parti lakásba. 11 év után, svejci feleséggel... szóval van még mire várnunk...
Na meglátjuk mit hoz a holnap... egy biztos: Petivel szeret dolgozni a főnök, Máté megy suliba... a lányok kérdése még nyitott :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése